Publications of DT Kovacs

Are the Variants of the Circle of Willis Determined by Genetic or Environmental Factors? Results of a Twin Study Running title: Circle of Willis Variants in Twins

Background: Anatomic variants of the circle of Willis (CW) are commonly observed in healthy subjects. Genetic and environmental factors influencing these variants remain unclear. Our aim was to assess the genetic and environmental background affecting variant CW phenotypes. Methods: A total of 122 adult healthy twins from the Hungarian Twin Registry (39 monozygotic (MZ) and 22 dizygotic (DZ) pairs, average age 49.7 ± 13.4 years) underwent Time-of-Flight magnetic resonance angiography and transcranial Doppler sonography. We investigated the anterior and posterior CW according to morphological categories. Prevalence and concordance rates of CW variants were calculated. MZ twins discordant for CW variants were analyzed for cardiovascular risk factors and altered blood flow. Results: Complete CW (45.0%) and bilaterally absent posterior communicating artery (PCoA) (22.5%) were the most prevalent variants in the anterior and posterior CW, respectively. There was no significant difference regarding the prevalence of variants across zygosity except for bilaterally hypoplastic PCoA (p = .02). DZ concordance was higher compared to MZ twins regarding morphological categories of the CW. Cardiovascular risk factors were not significantly associated with variant CW in MZ twins discordant to CW morphology. Flow parameters did not differ significantly among MZ twins discordant to CW variants. Conclusion: CW variants may not be determined by substantial genetic effects and are not influenced by altered blood flow in healthy individuals. Further investigations are needed to identify potential environmental factors affecting these variants.

Az alvás alatti légzészavarok hátterében álló örökletes tényezők: egy ikervizsgálat tapasztalatai

Bár az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakran előforduló betegség, a kialakulásukban szerepet játszó örökletes tényezők szerepe mindmáig ismeretlen. A Magyar Ikerregiszter 110 ikertagja (39 egypetéjű, monozigóta, MZ, és 16 kétpetéjű, dizigóta, DZ ikerpár; átlag életkor 50+-16 év) éjjeli poliszomnográfiás vizsgálaton esett át. Regisztráltuk az apnoe hypopnoe indexet (AHI), a légzészavar indexet (respiratory disturbance index, RDI) és az oxigén deszaturációs indexet (ODI). Az ikerpárok közötti korrelációkat összehasonlítva kiszámítottuk a nyers öröklődési mutatókat (Falconer-formula). OSA 23 vizsgált személynél fordult elő (21%). Mindhárom mért paraméter esetén a korrelációs együtthatók magasabbak voltak az egypetéjű iker-pároknál (0,80 vs. 0,15, 0,70 vs. 0,12 és 0,80 vs. 0,42, MZ vs. DZ, AHI, RDI és ODI esetén), amik magas (1,30, 1,17 és 0,76) nyers örökletességi mutatót jelentenek. Gyenge összefüggés igazolódott az alvászavarral összefüggő változók és a testsúly-testmagasság index (BMI, p<0,005, R2=0,078-0,224), illetve a reggeli systolés és diastolés vérnyomásértékek (SBP, DBP) között (p<0,05, R2=0,043-0,093, kivéve az RDI-t, ahol p=ns). Ezek nyers örökletességi indexe magasnak (BMI: h2=1,730, reggeli SBP és DBP: h2=0,568, h2=0,422) bizonyult. Vizsgálatunkban elsőként mutattuk ki az alvásfüggő légzészavar paramétereinek örökletességét, mely felveti az OSA kialakulásáért felelős genetikai faktorok szerepét. Ezt részben a BMI magas örökletessége magyarázhatja. A vizsgálat folytatása szükséges nagyobb ikermintán, hogy megállapíthassuk a közös és egyéni környezeti tényezők pontos szerepének mértékét. További kutatások feladata feltárni, hogy érdemes-e szűrni az OSA-s betegek közeli rokonait. A kutatást a Magyar Pulmonológiai Alapítvány támogatta (MPA, 2013).