Publications of Daniel Kovarek

Négy dudás, négy csárda, egy kotta? A baloldal és a közép kispártjainak összehasonlító elemzése szervezeti felépítés és párttagság tekintetében.

Az elmúlt években a Fidesz és a nagyobb ellenzéki pártok számos alkalommal szolgáltak empirikus vizsgálódás tárgyául, a 2010 után alapított vagy parlamentbe került kisebb baloldali vagy liberális pártokra vonatkozó ismereteink ugyanakkor jelentősen hiányosak. A tanulmány négy ilyen párt – az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum – szervezeti felépítését, belső működését és tagsági viszonyait elemzi a pártok alapszabályai alapján, és őket a centralizáltság, a szervezeti tanulás, a részvételi demokrácia és az intézményi innovációk szempontjából hasonlítja össze. A módszertant részben az indokolja, hogy egy alapszabály-alapú, szervezeti felépítésre koncentráló elemzés révén jól szemléltethető az intézményi utánzást, a bázisdemokráciát vagy helyi pártszervezetek önállóságát érintő különbségek. Emellett azonban a tanulmánynak célja feleleveníteni a nemzetközi politikatudományban reneszánszát élő módszertani megközelítést, ezáltal pontosítva és aktualizálva a politikai spektrum baloldalán elhelyezkedő kispártokra vonatkozó ismereteinket. Az elemzés rámutat a közvetlen és bázisdemokrácia elveit gyakorlatba átültető intézkedésekre, az előzetes várakozásokra rácáfoló, szigorú tagfelvételi eljárásokra és az elemzett eseteket a „hagyományos” pártoktól megkülönböztető lusztrációs rendelkezésekre, valamint az infokommunikációs technológiák széles körű elterjedtségére a pártok döntéshozatali és képviseleti fórumain egyaránt. Továbbá vizsgálja a baloldaliságot és szolidaritást párton belül megjelenítő intézkedéseket, úgymint a nemi vagy életkori kvóták használatát, illetve a tagdíjak mértékének mérséklését a nehezebb anyagi hátterű párttagok számára. A tanulmány megállapításai árnyalják az ideológia és a szervezeti felépítés közötti kapcsolatra vonatkozó ismereteinket, rámutatnak egyes pártszervek üléseinek informális voltára, és ösztönzik a hazai politikatudomány művelőit a pártokon belüli alternatív erőközpontok és a belső versengés intézményesített csatornáinak további vizsgálatára.

A polgármesterek hova álljanak? Helyi és országos politikusok ideológiai pozíciója Magyarországon

Ellentétben a természettudományokkal, a politikatudomány kevés „törvényt” ismer. A legismertebb talán az a megállapítás, hogy a többségi választási rendszerek kétpártrendszert alakítanak ki, míg az arányos választási rendszerek ösztönzőként hatnak a sokpártrendszer kialakulására, de hasonlóan meghatározó John D. May törvénye, amely a pártokon belüli véleménystruktúrával kapcsolatban fogalmaz meg egy klasszikus hipotézist. Az általa leírt „görbevonalú egyenlőtlenség” (curvilinear disparity) szerint jelentős különbségek vannak a pártvezetők, tagok és támogatók ideológiai pozíciója között egy adott párton belül is, méghozzá a hierarchiában elfoglalt helyük függvényében: míg a felső és az alsó réteg „pragmatikus”, mérsékelt (bal- vagy jobboldali) pozíciót vesz fel, a közbülső réteg radikális, szélsőséges(en bal- vagy jobboldali) helyet foglal el a térmodellben.

Where did all the environmentalism go? ‘Politics can be different’ (LMP) in the 2018 Hungarian parliamentary elections

In April 2018, Lehet Más a Politika (LMP) reinforced its position as the strongest Green party in Central and Eastern Europe, passing the 5% parliamentary threshold for the third time and becoming the sole opposition party to gain votes. In the preceding 4 years, LMP had dealt with the resignation of its most visible co-chair András Schiffer and rebranded itself as an anti-corruption critic of Viktor Orbán’s Fidesz government, which distracted from the environmental issues. LMP resisted electoral coordination with other parties; consequently, Fidesz gained another supermajority, exploiting the distorted election system it established in 2011, which penalized a divided opposition. LMP, post-election, suffered deep intra-party tensions and the departure of prominent LMP politicians including its co-chairs.