Abstract

Ebben az írásban az Orbán-rendszer jellemzőit a nemzetközi hibrid rendszerekre vonatkozó szakirodalom tükrében elemezzük. A demokrácia és diktatúra kérdése nem „vagyvagy”, hanem „többé-kevésbé” probléma, amelyet leginkább egy kontinuumon lehet szemléltetni. A hibrid rezsimek szakirodalmának állításain túl úgy véljük, hogy az Orbán-rezsim olyan, eddig kellő fi gyelmet nem kapott sajátosságokkal rendelkezik, amelynek révén külön kategóriát képez a hibrid rendszerek között. Egyedi jellege abból a paradox helyzetből vezethető le, hogy a magyar hibrid rendszer a demokratikus berendezkedésű tagállamokból álló Európai Unió része. Mivel az EU tagállamai szuverenitásuk egy részét uniós szintre helyezték, Magyarország számára az Európai Unió egyszerre „belpolitikai” és „külpolitikai” tér; rendszerelméleti nézőpontból egyszerre a környezet és a politikai rendszer szerves, elválaszthatatlan része. Ezzel összefüggésben pedig az EU „rezsimfenntartó” és „rezsimkorlátozó” funkciókat egyaránt ellát, ezért Magyarország uralmi formája jelenleg „kívülről korlátozott hibrid rendszernek” tekinthető.