Abstract

Cikkünk tárgya a szocialista rendszer bukása után Kelet-Közép-Európában kialakult háromfajta kapitalizmusnak, a balti államok tisztán neoliberális, a visegrádi országok beágyazott neoliberális, és Szlovénia neokorporatista rendszerének elemzése. Bemutatjuk, hogy a három országcsoportban az eltérõ mértékû és arányú állami beavatkozás különbözõ intézményi szerkezetre és teljesítményre vezetett négy fontos szférában: a piaci intézmények, az ipar növekedése és szerkezetváltása, a társadalmi kohézió fenntartása, és a makrogazdasági stabilitás területén. Az eltérõ rendszerek kialakulását két tényezõ összjátékával magyarázzuk. E gyrészt kulcsszerepet tulajdonítunk a szocializmus összeomlását közvetlenül követõ idõszak politikai döntéseinek. E lemezzük, hogy hogyan befolyásolta e döntéseket a szocialista rendszer öröksége, és az, hogy a politika szereplõi az örökséget a nemzeti függetlenség és a gazdasági fejlõdés zálogának vagy inkább akadályának tekintették-e. E különbségek azt is érthetõbbé teszik, miért volt más és más mértékû a három kapitalista rendszerrel szembeni társadalmi ellenállás, és miért tért el a politikai verseny és a kialakuló demokrácia jellege. Másrészt kiemelt fontosságot tulajdonítunk a nemzetközi és transznacionális tényezõk, különösen az Európai Unió és a nemzetközi nagyvállalatok hatásának.