Abstract

A tanulmány a politikai felelősség ideálját értelmezi. Az értelmezés kiindulópontja a morális felelősség egyik kortárs felfogása, amely szerint az erkölcsi felelősség megállapítása azt jelenti, hogy a felelősnek tartott személy erkölcsi megítélésénél joggal fi gyelembe vehetők azok a cselekedetek és körülmények, amelyek tekintetében a felelősség megállapítható. Ennek analógiájaként azt mondhatjuk, a politikai felelősség megállapítása jogossá teszi, hogy a kérdéses cselekedeteket az illető politikai megítélésénél fi gyelembe vegyük. A demokratikus politika körülményei között valamely politikai vezető „politikai megítélése” két összefüggésben vethető fel: hogy az adott intézményi keretek között mennyire sikeres sajátos politikai céljai elérésében, illetve hogy mennyiben segíti elő az adott demokratikus intézményi keretek fenntartását. A negatív ítélet az első összefüggésben az alkalmatlanságot mondja ki, míg a másodikban a méltatlanságot.